Könnyűszerkezetes házak: használt vagy új építésű?
Még mindig sokan állnak kétkedve ehhez a kérdéshez. Nem csak amiatt, mert a könnyűszerkezetes házakra hitelt felvenni sem annyira egyszerű, hanem azért is, mert a legtöbb emberben még mindig az a kép él, hogy ez a típusú otthon nem elég tartós és nem szigetel megfelelően.
Tény, hogy nem mindegy, hogy egy korábban épült ingatlan milyen technológiával készült, azonban a tanúsítvány sokat elárulhat arról, hogy mire számíthatunk.
Ebben a cikkben a használt és az új építésű könnyűszerkezetes épületekről lesz szó bővebben.
A hitelezés kérdése
A bankok még mindig nehezen fogadják el, ha valaki könnyűszerkezetes házra szeretne hitelt felvenni. A legtöbb esetben csak olyan ingatlanra adnak hitelt, aminek van ÉMI, ETA, NMI tanúsítványa, vagy statikai gyártmányterve. Ezek az építési tervben is szerepelnek, így elő sem fordulhat, hogy valaki nem rendelkezik velük.
Az egyedileg épület könnyűszerkezetes házak esetében azonban nem igen lehet ehhez hozzájutni, így mindegy, hogy milyen állapotban van a ház, nagyon nehéz rá hitelt kapni. Ezzel kapcsolatban tehát majdnem mindegy, hogy használt vagy új építésű típusról van szó, nagy részben saját pénzből, vagy egyéb forrásból kell megoldani a költözést.
Mi a helyzet a tartóssággal?
A hitelezéshez valamelyest kapcsolódik a tartósság, hiszen hitelt általában 20 évre adnak és arra is veszünk fel, így a bank figyelembe veszi az ingatlan várható élettartamát. Egy rendes könnyűszerkezetes, tanúsítvánnyal rendelkező épület esetében ezzel nem lehet probléma, hiszen ugyanolyan tartósak, mint a hagyományos technológiával épített házak. Amennyiben egy használt könnyűszerkezetes otthonban gondolkodunk, ott nyugodtan lehetünk, hiszen egy tanúsítvánnyal rendelkező épület esetében a hirdetésben ez ki van emelve, hiszen ez adja meg az értékét, biztosítja arról a vásárlót, hogy az ingatlan biztonságos.
Ha nincs ilyen dokumentum, azonban mégis ilyet vennénk, akkor a megfelelő szerkezeti méretek, a kezelt faszerkezet, valamint a rendes kialakítás kapcsán nagyjából 50-80 évvel lehet számolni. Ellenkező esetben, tehát, ha a fa nem kezelt, a párazárás sem megfelelő, akkor ott körülbelül 25-40 évről beszélhetünk. A könnyűszerkezetes házak legnagyobb ellensége ugyanis a víz, hiszen egy csőtörés vagy egy beázás hatalmas kárt tehet a szerkezetben. A fa nehezen vagy egyáltalán nem tud megfelelően kiszáradni, károsodás nélkül semmiképpen. Majdnem minden esetben bontásra, javításra lesz szükség.
Az ingatlan értéke
A tanúsítvánnyal nem rendelkező épületek értéke általában 30-40%-kal alacsonyabb, mint a hagyományos technikával készült ingatlanoké. Nem véletlen, hogy kevesebb az érdeklődő, hiszen még mindig sok esetben rossz a hírük, pedig ma már kiváló technológiák állnak rendelkezésre, aminek köszönhetően az épület ugyanolyan tartós és minőségi, mint egy hagyományos, például téglából gyártott otthon. A tanúsítvánnyal rendelkező épületek zöme azonban kiváló minőségű, a hitelképességük szintén sokkal jobb, így amennyiben használtan szeretnénk ilyen típusú házat venni, mindenképpen figyeljünk oda rá.
Mi a helyzet a fűtéssel és a hűtéssel?
A régebben épült könnyűszerkezetes épületek hőszigetelését jellemzően tekercses üveggyapottal oldották meg, ami télen megfelelő lehet, nyáron azonban viszonylag rövid idő alatt átmelegszik. Olyan, mintha folyamatosan egy tetőtérben élnénk. Az újak esetében már több más technika létezik, így ott emiatt nem kell aggódnunk. Mielőtt tehát használtan veszünk meg egy régi fajtát, mindenképpen érdeklődjünk a szigeteléssel kapcsolatban.
A modern épületek nagy részét már cellulózzal szigetelik le, ami nyáron is óvja az ingatlant az átmelegedés ellen. Emellett sokkal jobb hangszigetelő tulajdonságokkal is rendelkezik.
A légtömörség és a párazárás
Az épületen belüli szellőkről nem az arra kószáló szellemek gondoskodnak, hanem a tömítetlenség, valamint a nem megfelelő párazárás. Korábban a belső falakon a gipszkarton és a lambéria alá tették a párazáró fóliát, ezáltal az elektromos vezetékek, illetve a gépészeti elemek sokszor megtörték azt, ezáltal a külső levegő könnyebben bejutott a házba. A légnyomáskülönbség miatt pedig előfordulhat, hogy a konnektorok szelelnek, ami egyáltalán nem annyira jó érzés. A modern és új épületek esetében a párazárás a tartószerkezeten van, majd erre jön rá a lécváz és a gépészetek.
