Zöldterület és kert a ház körül
A kertészkedés az egyik leghálásabb dolog, amit tehetünk. Ültessünk illatos virágokat, vagy kezdjünk zöldségeskertet, mindenkinek hasznára válhat, ha egy kicsit bepiszkítjuk a kezünket.
De ha még újak vagyunk a kertészkedésben, nehéz lehet tudni, hol kezdjük el. Pedig nem kell bonyolultnak lennie, ha kezelhető lépésekre bontjuk a projektet, a saját tempónkban könnyedén belevághatunk a kertészkedésbe.
És hamarosan láthatjuk erőfeszítéseink gyümölcsét: gyönyörű kilátás, finom ízek és színes virágok vehetnek körbe minket. A következő lépések segítenek abban, hogyan induljunk el teljesen az elejéről.
Fontoljuk meg, hogy mit ültetünk
Zöldségeskertet szeretnénk telepíteni? Fűszerkertet? Virágoskertet? Ha a zöldségeket és fűszernövényeket a vacsoraasztalhoz való hozzájárulásuk miatt választjuk, olyanokat ültessünk, amelyeket a családunk megeszik, vagy hajlandó kipróbálni.
Ha virágokat szeretnénk a pompájuk, színük és illatuk miatt, döntsük el, hogy egynyáriakat választunk, amelyek a nyár nagy részében virágoznak, de minden tavasszal újra kell ültetni őket, vagy évelőket, amelyek rövidebb ideig virágoznak, de évről évre visszatérnek. Mindkettő, vagy akár kombinálva is, lenyűgöző kertet alkothat, de eltérő fenntartási igényűek. Egy jótanács: Kezdjük kicsiben, amíg nem tudjuk, mire vállalkozunk.
Válasszuk ki a legjobb helyet a kertben
Szinte minden zöldségfélének és sokféle virágos növénynek napi 6-8 óra teljes napsütésre van szüksége. Ezért a nap folyamán meg kell figyelnünk a kertet, hogy kitaláljuk, mely helyeken kap teljes napfényt, szemben a részleges vagy teljes árnyékkal.
Ne aggódjunk, ha az udvarunk többnyire árnyékos, a paradicsomot nem fogjuk tudni árnyékban termeszteni, de sok más növény (például a hosták és a kültéri páfrányok) jól meglesznek. Ez utóbbiak, ha könnyűszerkezetes házunk van, kiválóan fel tudják dobni környezetünket és remek látványt nyújtanak.
Nézzük meg a növények címkéit, vagy kérjük meg a helyi kertészeti központ munkatársait, hogy segítsenek megérteni, hogy egy növénynek mennyi napfényre van szüksége.
Ha lehetséges, válasszunk viszonylag sík helyet a kertünknek, mert nehezebb, időigényesebb és potenciálisan drágább egy lejtős kerttel foglalkozni. És győződjünk meg róla, hogy új kertünk könnyen hozzáférhet vízforráshoz.
Tisztítsuk meg a terepet
Szabaduljunk meg a gyomoktól és a gyepszőnyegtől azon a területen, ahová ültetni tervezünk. Ha gyors eredményt szeretnénk (pl. már tavasz van, és idén nyáron zöldségeket szeretnénk), távolítsuk el teljesen. Vágjunk át a gyepszőnyeg alatt egy ásóval, daraboljuk fel a füvet szakaszokra, hogy könnyebb legyen eltávolítani, majd tegyük a komposzthalomra, hogy lebomoljon.
Hosszabb távú projekt esetén egyszerűbb a lasagne-kertészkedés módszerét alkalmazni. Fedjük le a leendő kertünket újságpapírral, ha a gyepünk bermudafű vagy St. Augustine fű, akkor duplázzuk meg ezt a mennyiséget. Terítsünk egy 10 centis réteg komposztot (vagy virágföld és fedőföld kombinációját) az újságpapírra, és várjunk.
Körülbelül négy hónapig tart, amíg a komposzt és a papír lebomlik. De ha ősszel kezdjük el, tavaszra már ültetésre kész ágyásunk lesz, fű és gyomok nélkül, rengeteg gazdag talajjal.
Teszteljük és javítsuk a talajt
Ha többet szeretnénk megtudni a talajáról, végeztessünk talajvizsgálatot magán céggel vagy a Nemzeti Agrár Kamara segítségével. Ők végig vezetnek minket az eljáráson, mennyi talajt kell elküldeni a kert mely részeiből, és mikor a legjobb mintát venni.
Számítsunk két hét várakozási időt az eredményekre, amelyekből megtudhatjuk, hogy mi hiányzik a talajából, és hogyan javíthatjuk azt. Használhatunk egy csináld magad készletet is, amely ugyan nem ilyen részletes, de képet ad a talaj tápanyagszintjéről.
A lakossági talajnak szinte mindig szüksége van egy kis javításra, különösen az új építkezéseknél, ahol a felső réteget esetleg eltávolították. Amellett, hogy a talajban kevés az alapvető növényi tápanyag, a víz elvezetése is lehet rossz vagy tömörödött.
A megoldás általában egyszerű, szerves anyag hozzáadása. Az új ágyás ásásakor vagy művelésekor adjunk a talajhoz egy 10-15 centiméteres réteg komposztot, bomlott leveleket, száraz fűnyesedéket vagy régi trágyát. Ha úgy döntünk, hogy nem ásunk, vagy már meglévő ágyáson dolgozunk, hagyjuk a szerves anyagot a felszínen, ahol az idővel humusszá fog rothadni. A földigiliszták elvégzik a humusznak az altalajjal való összekeverésével járó munka nagy részét.
Készítsük elő az ültetőágyásokat
Az új ágyásokban a talaj fellazítása a vetés vagy ültetés előtt segít a gyökereknek könnyebben növekedni, és egyszerűbben hozzáférni a szükséges vízhez és tápanyagokhoz. Két módszer létezik, a talaj megmunkálása mechanikus eszközzel, például rotációs kapával, vagy kézzel történő ásás.
Az első módszer akkor jó, ha nagy mennyiségű kiegészítőt kell belekeverni. Könnyű azonban túlzásba vinni, ami a végén károsítja a talaj szerkezetét. Az ásás praktikusabb a kis ágyások előkészítéséhez.
Mindkét módszerrel csak akkor dolgozzuk meg a talajt, ha elég nedves ahhoz, hogy laza golyót alkosson az öklünkben, de elég száraz ahhoz, hogy szétessen, amikor leejtjük. A túl száraz földben végzett ásás nehezebb munka, viszont, ha túl nedves, az károsíthatja a talaj szerkezetét. Egy ásóval vagy ásóvillával óvatosan forgassuk át a föld felső 20-30 centiméteres rétegét, és közben keverjük bele az előző lépésben említett szerves anyagot.
Az előkészített ágyásokon való járkálás tömöríti a talajt, ezért a súly egyenletes elosztása érdekében ideiglenesen fektessünk le rétegelt lemezeket.
Válasszuk ki a növényeket
Vannak, akik hónapokig böngészik a katalógusokat, mások elmennek a kertészeti központba, és megveszik, ami lenyűgözi őket. Mindkét módszer működik, amennyiben az éghajlathoz, a talajhoz és a napfényhez igazodó növényeket választunk. Akár az interneten is keresgélhetünk a megvásárolható növények után. Íme néhány könnyen nevelhető növény kezdőknek:
Egynyári növények: körömvirág, muskátli, napraforgó és zinnia.
Évelők: Fekete szemű susán, naspolyák, bárányfülek, árvácskák, lila kúpvirágok és zsálya.
Zöldségek: Uborka, saláta, paprika és paradicsom.
Az ültetés megkezdése
Néhány növény, például az árvácska és a kelkáposzta jól tűri a hideget, ezért ősszel vagy tél végén ültethetjük őket. A paradicsom és a legtöbb egynyári virág viszont a melegebb hőmérsékletet kedveli, ezért ne ültessük el őket, amíg a fagyveszély el nem múlt a területünkön. Az évelők ültetésére a tavasz közepe és az ősz közepe a megfelelő időpont.
Sok egynyári növény könnyen termeszthető közvetlenül a kertbe vetett magokból. Mindenképpen olvassuk el a vetőmagok csomagolásán az ültetés idejére, mélységére és a vetési távolságokra vonatkozó információkat.
Ha bátor kezdők vagyunk, kezdjük meg a tenyészidőszakot azzal, hogy az utolsó fagyok időpontja előtt néhány héttel magokat vetünk ki beltérben. A kertészeti központokban kaphatóak kifejezetten palánták számára kialakított edények vagy tárolók, valamint palántanevelő földkeverékek.
Kövessük a vetőmagok csomagolásán található utasításokat, és helyezzük a tárolóedényeket egy napos ablakpárkányra, vagy ha nincs ablakunk, akkor a termesztő lámpák alá. Ügyeljünk arra, hogy a magokat és a palántákat nedvesen, de ne túl vizesen tartsuk, különben elrohadhatnak.
Egyszerűbb módszer a kert indítására, ha fiatal növényeket veszünk, amelyeket ültetett növényeknek vagy palántáknak nevezünk. Ássunk lyukakat az előkészített ágyásban a címke utasításai alapján. Vegyük ki a növényeket a konténerből úgy, hogy alulról felfelé nyomjuk őket.
Ha a gyökerek nagy gömbökké nőttek (ez az úgynevezett gyökérkötődés), egy régi villával vagy az ujjunkkal bogozzunk ki néhány külső gyökeret, mielőtt a gödörbe ültetnénk. A növény körül tapogassuk a földet a helyére, majd áztassuk be a talajt vízzel.
Víz a megfelelő időben
A palántákat soha nem szabad hagyni kiszáradni, ezért naponta öntözzük. A növények növekedésével egyre kevesebbet öntözzünk. Az átültetett növényeknek is gyakran van szükségük vízre (körülbelül kétnaponta), amíg a gyökereik meg nem szilárdulnak. Ezután a talaj, a páratartalom és a csapadékmennyiség függvénye, hogy milyen gyakran kell locsolni, de a heti egyszeri öntözés jó kiindulási alap.
Az agyagos talaj lassabban szárad ki, mint a homokos, ezért nem kell olyan gyakran gondoskodni a víz utánpótlásról. A napos, szeles időjárás gyorsabban szárítja ki a talajt, mint a hűvös, felhős.
Ha még mindig nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor tapintsuk meg a talajt 10-15 centiméterrel a felszín alatt. Ha száraznak érezzük, itt az ideje öntözni. Lassan és mélyen locsoljunk, hogy a víz beszívódjon, ne pedig elfolyjon. A párolgás minimalizálása érdekében öntözzünk kora reggel.
Védjük a kertet mulccsal
A gyomok távoltartása és a nedvesség bent tartása érdekében takarjuk be a talajt néhány centiméternyi mulccsal. Így nem kell majd olyan gyakran locsolni, és mivel megakadályozza, hogy a napfény a talajba jusson, és a gyommagvak csírázását is megelőzi.
Sokféle mulcs közül válogathatunk, mindegyiknek megvannak a maga előnyei, például aprított kéreg, szalma és folyami kő. Ha szerves mulcsot használtunk, például kéreg, komposzt vagy kakaóbabhéj (aminek egyébként jó illata van), akkor az bomlás közben táplálja a talajt. Zöldségeskert vagy egynyári növényekkel teli ágyás esetén válasszunk olyan mulcsot, amely néhány hónap alatt lebomlik. Évelők esetében használjunk hosszabb ideig eltartható típust, például kéregdarabot.
A kert rendszeres karbantartása
Ahogy kertünk elkezd növekedni, segítsünk neki, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk a benne rejlő lehetőségeket a munkák elvégzésével. Öntözzük meg a növényeket, mielőtt elhervadnának. Szedjük ki a gyomokat, mielőtt azok elvetnék magjaikat. Szabaduljunk meg az elhalt, haldokló és beteg növényzettől.
Tűntessük el a pusztító rovarokat úgy, hogy leszedjük őket a növényről, és egy vödör forró vízbe dobjuk őket, lefröcsköljük őket, vagy a kertészeti központban vásárolt rovarölő szerrel permetezzük be őket. A magas növényeket (például a paradicsomot) támasszuk meg lugasokkal, cölöpökkel vagy karóval. Emellett szedjük le a zöldségeket, amint beértek.
Ha ezeket az ötleteket megfogadjuk, akkor hosszú időn át kiegyensúlyozottak és boldogok lehetünk a szépen zöldellő kertünkben.
A zöldterület hozzáadásának előnyei az ingatlanunk szempontjából
A zöldterületek esztétikailag kellemesek. Akár otthonunk vonzerejét szeretnénk növelni, akár másokat szeretnénk lenyűgözni, a vonzó kertépítés elengedhetetlen. A talajvíz szűrésétől a levegőminőség javításáig a növények sokféleképpen segítik a környezetünket
Gyökereik védik a vízminőséget azáltal, hogy csökkentik a talajba szivárgó nitrátok mennyiségét, miközben a vízgyűjtőinket is megvédik a szennyeződésektől. Mindemellett az embereket természetüknél fogva vonzza a kertek szépsége, így nem meglepő, hogy a parkosított házak megnövekedett ingatlanértékkel büszkélkedhetnek.
Például, ha könnyűszerkezetes házunk van, akkor érdemes mellé egy jól használható zöldterületet is kiépíteni. Valóban, a jól karbantartott kertes rész akár 20%-kal is növelheti egy otthon értékét!
