Mit érdemes tudni a lakásvásárlási illetékről?
Ha nem vagyunk abban a helyzetben, hogy új házat építhetünk, vagy valamilyen ok miatt ezt még nem akarjuk megtenni, akkor bőven válogathatunk a piacon lévő, éppen eladó ingatlanok között. Hogy milyen típusú, fekvésű és árazású épületekről van szó, az persze szinte naponta változik, de egy dolog biztos, vásárláskor illetéket kell fizetnünk a magyar állam felé.
A hivatalos nevén visszterhes vagyonátruházási illeték akár komoly költséget is jelenthet, erre akkor kell különösen figyelnünk, ha már az ingatlan vételét is nagyon kicentiztük. Ebben a bejegyzésben a lakásvásárlási illetékről ismerhetünk meg információkat.
Lakásvásárlási illeték 2021-ben
A visszterhes vagyonátruházási illeték 2021-ben érvényes mértéke a kifizetett vételár 4%-a, és a vevőnek kell befizetni a magyar állam felé. Mivel az adó- és illetékszabályok bármikor változhatnak, ezért ingatlan vétele előtt mindig érdemes felkeresni a NAV területileg illetékes irodáját, ahol akár telefonon keresztül is tájékoztatást tudnak adni az éppen érvényes százalékokról. Szintén itt lehet rákérdezni arra, hogy jár-e nekünk valamilyen könnyítés, esetleg az illeték teljes elengedése.
Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor nem a teljes ingatlan tulajdonjogát szerezzük meg, hanem csak egy részét. Ilyenkor az illetéket is csak a saját részünkre kell megfizetnünk. Azt is fontos tudni, hogy a törvényalkotó nem tett kivételt a lakás, téglaház, könnyűszerkezetes ház, készház vagy bármilyen más ingatlan között, mindegyikre egységesen kell fizetni.
Ha éppen új ingatlanba költözünk és a régit eladjuk, akkor a törvény szemében cserét pótló vételről van szó. Ilyenkor az eladott és megvásárolt ingatlan értékének a különbözete az az alap, amire az illetéket az adóhivatal ki fogja róni. Arra kell csak figyelni, hogy a két adás-vétel dátuma között maximum egy év legyen.
Lakás- vagy házcsere esetén is kell illetéket fizetni, ilyenkor a két ingatlan értékének különbözete jelenti az alapot.
Bejelentés és illetékfizetés
Ingatlanvásárlás után 30 napon belül kötelesek vagyunk bejelenteni az adásvételt a megfelelő hatósághoz, benyújtva a szerződés másolatát. Itt kell nyilatkozni az esetleges illetékkedvezményre való jogosultságunkról is, majd az adatokat a NAV feldolgozza.
Ezután az adóhatóság végzést hoz a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékéről, és közli velünk. Ennek megfizetésére 30 napunk van, utána késedelmi pótlékot számítanak fel. A határidőkre érdemes figyelni, ugyanis az adatásvétel tényének nem megfelelő bejelentése után is mulasztási bírság jár.
Bár vevőként nem szorosan ránk tartozik, de egyes esetekben az eladónak is kell adóznia az ingatlan értékesítése után. Erre akkor van szükség, ha a megvásárlását követő 5 éven belül adja el, ilyenkor ugyanúgy vizsgálja a NAV az esetleges nyereséget. Ehhez megnézik, hogy a mostani eladó az ingatlant mennyiért vette, illetve mennyiért adja el nekünk. A különbözet lesz ad adóalap, melyre személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ha az eladó nekünk olcsóbban adta el az ingatlan, mint amennyiért vette, akkor nem kell fizetnie, illetve ha 5 éven kívül esik, akkor sem.
Nem éri meg trükközni a szerződéssel, és a valóstól jóval alacsonyabb árat feltüntetni rajta. Ezzel bár elméletileg alacsonyabb lakásvásárlási illetékkel megúsznánk, az aránytalanságokra azonban figyel a NAV. Ha gyanúsan olcsónak találja az adásvételi szerződésre feljegyzett árat, akkor vizsgálatot indíthat, és akár komoly következményei is lehetnek a csalásnak.
