Tévhitek a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatban
A könnyűszerkezetes házak egyre több helyen bukkannak fel, elterjedésüket azonban számos tévhit hátráltatja. Ezek lassan visszaszorulnak, mégis sok olyan kérdés van, melyet érdemes tisztázni. Ebben a cikkben az ilyen típusú épületekkel kapcsolatos tévhiteket gyűjtöttük össze.
A leggyakoribb tévhitek és a valóság
Az egyik legérdekesebb fals információ, hogy a könnyűszerkezeteknél gyakran felhasznált fa nem olyan tartós, mint a tégla, ezért az ilyen házak csak pár tíz évig bírják majd. Ezt elég könnyű cáfolni, hiszen a hozzánk közel elhelyezkedő Erdélyben is sok olyan épületet lehet találni, melyek csak fából készültek és mégis évszázadok óta állnak.
De Nyugat-Európában is megvannak még azok a középkori épületek, melyek ebből a természetes alapanyagból lettek felhúzva. Amennyiben a faanyagot megfelelően kezelik és gondoskodnak az esővíz elvezetéséről, nagyon hosszú ideig nem megy tönkre.
Másik tévhit, hogy a könnyűszerkezetes házak le tudnak égni, a téglaházak pedig nem. Sajnos az élet ennek sokszor bizonyította az ellenkezőjét, a téglából épült épületek is a tűz áldozatává válhatnak, sőt, egy idő után még az acél és beton ipari csarnokok sem tudnak ellenállni a hatalmas hőségnek.
Míg egy átlagos téglaház tűzvédelméről jellemzően ma sem gondoskodnak, addig egy könnyűszerkezetes ház esetében erre is gondolnak a kivitelezés során. Az olyan helyi tüzekkel szemben, mint például a gázon felejtett étel, a gipszrost borítás akár 20-40 perc tűzvédelmet biztosíthat, attól függően, milyen típusú és vastagságú. A szendvicspanelek között található szálas szigetelőanyag pedig nem éghető, és hő hatására sem csöpög.
Egy újabb tévhit, amely ma már azért eléggé eltűnőben van, hogy a könnyűszerkezetes házak nem állnak ellen a nagyobb viharoknak, hónak vagy jégnek. Ezt az elmúlt években felhúzott készházak látványosan cáfolják, pedig olyan hóviharok is voltak Magyarországon, melyben az emberek fél napra az autópályákon ragadtak, vagy napokig nem volt áram egyes területeken.
Az ilyen modern épületek még egy esetleges földrengés esetén is jobban bírják, mivel a csuklós kapcsolatokkal egymáshoz rögzített oszlopok és gerendák rugalmasabbak a hagyományos téglaházaknál.
A gyorsházakkal kapcsolatban előkerülő tévhit szokott lenni, hogy ami ennyire rövid idő alatt épül fel, az biztosan nem lehet tartós, hiszen a téglaházakat akár egy-másfél évig is építik. A gyors építési mód főleg annak köszönheti az időelőnyét, hogy sok munkafolyamat egymással párhuzamosan halad, ráadásul a kivitelező cég egyes esetekben a telephelyén már előre is tud dolgozni.
Ezek együtt adják ki azt, hogy egy gyorsház a tervezést követően akár 90-120 nap alatt is elkészülhet. Ettől még nem lesz kevésbé tartós, csupán gyökeresen eltérő megközelítést használ.
A legtöbb vállalat többféle készültségi fokon is át tudja adni a megrendelt épületet, például a szerkezetkész gyorsházak az alapozás után megkapják a falakat és a tetőt, illetve beszerelésre kerülnek a nyílászárók és elkészül a külső szigetelés.
A félkész ház a felsoroltakon túl már rendelkezik mennyezeti hőszigeteléssel és gipszkartonozással, illetve aljzat szigeteléssel is. Végül pedig, a kulcsrakész gyorsházban a kivitelező elvégezteti a villanyszerelést, beszerelteti a gépészetet, megtörténik a festés, illetve helyükre kerülnek a belső nyílászárók és szaniterek is.
